Long tail

Elmélet arról, hogy a technikai fejlődésnek köszönhetően emelkedik a niche (szűk) piacokból származó bevétel.

A hosszúfarok-elméletet Chris Anderson alkotta meg (2004), mely szerint az új technológiák lecsökkentik a belépési küszöböt egy adott piacra (értsd a médiapiac esetében: olcsóbb elindítani és fenntartani egy online tartalomszolgáltatást, mint egy televíziós vagy nagy nyomtatottsajtó-tartalomszolgáltatást), ennek következtében a niche, azaz nagyon szűk piacra készülő termékek száma és fogyasztása nő, a keresleti görbe hosszabb lesz, és kevésbé lapos (a sokadik szereplő is értelmezhető, számára megtérülő piacméretet tud elérni). Ezzel új piacok, piaci szegmensek jöhetnek létre. Korábban a nagy népszerűségű termékekre, szolgáltatásokra koncentrált a kereskedelem, mert kevés különböző termékből óriási volumenű értékesítést lehetett generálni. Mára már a technikai lehetőségeknek köszönhetően sokkal több terméket forgalmaznak a vállalatok egyszerre. A long tail-ben elérhető sokkal több termék, szolgáltatás egyesével kevés számú eladásából származó forgalom megközelíti, akár le is hagyja a headben lévő forgalmat. És az internet elterjedésével ezek a long tail ajánlatok számottevő üzleti forgalmat képesek generálni. Online értékesítéssel akár az összes árbevétel 70-80%-át is lehet ilyen long tail termékértékesítésből szerezni.

Kapcsolódó Szócikkek